A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hagyma. Összes bejegyzés megjelenítése

Hagyma gyógyító hatása

2009. szeptember 6., vasárnap · Posted in

Szív- és érrendszeri megbetegedések
A szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának első lépcsője az érszűkület kifejlődése, mely manapság elsősorban az egészségtelen, zsíros táplálkozás következménye. A zsíros ételek növelik vér koleszterin-, valamint fibrinogénszintjét, melynek következtében csökken a vérlemezkék kicsapódásnak ideje, azaz a vérrögképződés, valamint az érfalakra történő zsírlerakódás folyamata felgyorsul. Mindez az erek szűküléséhez, végül elzáródásához vezet. A következmények ismertek. A szélütésen keresztül az infarktusig többféle halálos kimenetelű rendellenesség alakul ki.
A 70-es évek elején vizsgálatokkal is igazolták, hogy a hagyma tápanyag-együttese hatékonyan képes gátolni a vérrögképződés folyamatát. Szaknyelven ezt úgy mondják, hogy gátolja a vérlemezkék aggregációját és növeli a fibrinolízis hatékonyságát. Számos vizsgálat során a zsíros ételhez megfelelő mennyiségű hagymát adva gyakorlatilag megállították az érszűkület folyamatát. Azt is megfigyelték, hogy a hagymák közül a fokhagyma a leghatékonyabb ilyen esetekben. A vöröshagyma hatása az érrendszerre csekély, azonban itt az emésztésserkentő hatás is meghatározó tényező, mely viszont a vöröshagyma esetében jobb.
A különböző kapszulákba zárt olajos hagymakivonatok is hatékonynak bizonyultak. Ezzel kivédhető a hagymafogyasztással járó kellemetlen szag, és könnyebben valósítható meg a rendszeres bevitel is. Ez utóbbi alapfeltétele a hagymának tulajdonított gyógyhatás érvényesülésének.
Mindkét hagymaféleség hatékonyan csökkenti rendszeres fogyasztás esetén a vér szabad zsírsav- és trigliceridszintjét. A csökkenés mértéke akár 30%-os is lehet. A vérrögképződés gátlásának mértéke akár 30%-kal is növekedhet.
Vércukorszint
50 évvel ezelőtt figyelték meg, hogy a fokhagyma tartalmaz egy anyagot, amely csökkenti a vércukorszintet, azaz hipoglikémiás hatású. A vizsgálatok szerint a vegyület egy kéntartalmú molekulának bizonyult. Természetesen nem az inzulint helyettesítő hatásáról van szó, hiszen csak olyan cukorbetegeknél jelentkezett a hatás, akiknél az inzulintermeléssel nincs probléma, csak a hasznosulással. Ők az ún. II. típusú, más néven nem inzulinfüggő cukorbetegek. Az állatkísérletek ezen a területen sajnos sokkal ígéretesebbnek bizonyultak, mint az ezt követő humán vizsgálatok. Ráadásul a hipoglikémiás hatást feltételezhetően kiváltó vegyület egyik nagyon hasonló kémiai szerkezetű rokona éppen az ellenkező - azaz vércukorszintet emelő, más néven hiperglikémiás - hatást képes előidézni. A hagymafogyasztás egyelőre nem tekinthető a cukorbetegség hatékony kezelési módszerének.
Daganatos megbetegedések
A hagymából készült kivonatokat számos daganatossejt-kultúrán próbálták már végig. Több sikeres eredményről is beszámolt már a szakirodalom. Eredményes állatkísérletekről is tudunk, azonban a legtöbb vizsgálat esetében nem ismert, melyik komponens is felelős a tumornövekedés, illetve -kifejlődés gátlásáért. Humán klinikai vizsgálatokkal még nem sikerült ezt a gátlást megfelelően igazolni. Számos megfigyelés ad okot azonban a bizakodásra. Sok országban azokon a területeken, ahol a hagymafogyasztás - itt elsősorban a fokhagymáról van szó - rendszeres, ott a gyomorrák kialakulásnak kockázata jóval alacsonyabb. Ezenkívül számos tesztben, ahol az anyagok mutagén - az örökítő anyag, a DNS szerkezetének kóros megváltozását kiváltó - hatását vizsgálták, ott a hagymakivonatok ígéretes gátlóképességükkel tűntek ki.
Ennek ellenére a hagyma rákképződés-gátló hatásának bizonyítása még nem kielégítő ahhoz, hogy kellő biztonsággal alkalmazhassuk ilyen betegeknél is.
Magas vérnyomás
Az ókori Kínában a fokhagyma legfontosabb orvosi alkalmazása vérnyomáscsökkentés volt. Az eredményeket manapság sikerült klinikai vizsgálatokkal alátámasztani. A rendszeres fokhagyma-, illetve kivonat fogyasztás akár 20 Hgmm-rel is képes volt a beteg vérnyomását csökkenteni.
Mennyi hagymát fogyasszunk?
A hagymafogyasztás nem nélkülözhetetlen táplálkozási szokás, hiszen hatóanyagai más forrásból is felvehetők, nem beszélve a fogyasztását kísérő kellemetlen szájszagról. A hagyma mint élelmiszer a magyar konyha egyik alapeleme. Feltehetőleg ez az oka, hogy aki szereti a hagymával készült zsíros ételeket, annál nem feltétlenül lépnek fel érrendszeri megbetegedések a zsíros táplálkozás következményeként. Ez persze nem jelenti azt, hogy korlátlanul fogyasszuk a zsíros ételeket, csak hagymát is tegyünk bele. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a hagyma védő hatásának is van határa, és úgy tűnik, ezt nem nehéz átlépni. Álljon itt illusztrációként néhány, vizsgálatokból meghatározott adat a hagymafogyasztás és a védő hatás közötti mennyiségi összefüggésekről.
A vérlemezke-kicsapódás, vérrögképződés-gátlás napi 75 g hagyma elfogyasztása után válik kellően hatékonnyá. A hagymából készült olajos kivonatból naponta 25 mg-ot fogyasztva sikerült egy másik vizsgálatban a vérlemezke-kicsapódást megfelelően gátolni. A fibrinolitikus hatás - amely lényegéban a vér megfelelő sűrűségének biztosítása - napi 50-100 g friss hagyma hozzáadását kívánja a zsíros ételekhez. A fokhagyma az esetek többségében sokkal hatékonyabbnak bizonyult, mint a vöröshagyma az említett betegségekben, ugyanakkor az emésztés hatékonyságára gyakorolt hatása viszont az utóbbinak nagyobb!

Üzemeltető: Blogger.